Nézzünk pár érdekességet a sorozat helyszínéről!
New York (hivatalos nevén City of New York) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb és az amerikai kontinens harmadik legnépesebb városa. Az országon belül és világviszonylatban is az egyik legjelentősebb politikai, üzleti és kulturális központ. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában; területe 800 km², lakossága 8 453 558 fő.
Az azonos nevű tagállamban található, a tőle való megkülönböztetés végett hívják még New York City-nek, illetve (az állam megjelölésével) New York, New York-nak. Közkedvelt elnevezése még a Big Apple (Nagy Alma), de utalnak rá úgy is, hogy A város, ami soha nem alszik.
Az azonos nevű tagállamban található, a tőle való megkülönböztetés végett hívják még New York City-nek, illetve (az állam megjelölésével) New York, New York-nak. Közkedvelt elnevezése még a Big Apple (Nagy Alma), de utalnak rá úgy is, hogy A város, ami soha nem alszik.
Öt nagy kerületre osztható, amelyek a következők: Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens, és Staten Island. Az ország legsűrűbben lakott települése. A városban több mint 800 nyelvet beszélnek, amivel nyelvészeti szempontból a legsokrétűbb. A New York-i agglomeráció 19,1 milliós lakosságával (17 400 km2), az USA legsűrűbben lakott területe. A New York-i agglomeráció része a kombinált statisztika területnek, ami több 22 millió lakost foglal magában, így vezetve a kombinált statisztika területek között is.
1624-ben alapították holland telepesek Új-Amszterdam néven, majd 1664-ben angol fennhatóság alá került. Később kapta a New York nevet az angliai York hercege, Jakab (James) tiszteletére. 1785 és 1790 között az USA fővárosa is volt. Az ország legnagyobb városa 1790-től.
New York számos körzete, nevezetessége vált ismertté a külföldiek számára is az idők folyamán. A Szabadságszobor bevándorlók millióit köszöntötte, amikor hajójuk megérkezett az öbölbe a 19. század végén, és a 20. század elején. A Times Square-t gyakran emlegetik a Világ kereszteződéseként is, ami találó név, hiszen ez az egyik legforgalmasabb a világon. New York pénzügyi központja, a Wall Street Alsó Manhattanben versenyezve még Londonnal is, amit a világ pénzügyi központjaként tartanak számon. Végül, de nem utolsó sorban, a világ vezető tőzsdéje, a New York Stock Exchange is itt található. Számos főiskola és egyetem található New Yorkban: Columbia Egyetem, New York Egyetem és a Rockefeller Egyetem, amik a világ legnívósabb oktatási intézményei közé tartoznak.
Az európai telepesek érkezése előtt a mai New York körüli területeket a lenape indiánok lakták. 1524-ben Giovanni de Verrazzano volt az első európai, aki kikötött a mai város helyén. Őt Henry Hudson követte 1609-ben. Hudson expedíciója után egy holland szőrmekereskedési állomás jött létre Manhattan déli csücskén, Új-Amszterdam néven. Ugyanebben az évben történt, hogy Peter Minuit egész Manhattant és a mai Staten Islandet megvette az algonkinoktól néhány árucikkért.
1664-ben egy angol flotta harc nélkül elfogalata a várost, mely angol kézen is maradt. A várost ekkor nevezték át New Yorkra, az angliai York hercegének, Jakabnak (James) tiszteletére. Miután 1685-ben II. Jakab néven trónra került, New York királyi birtok lett.
Az amerikai függetlenségi háborúban a brooklyni csatában a város jó része leégett és brit megszállás alá került 1783-ig. Ekkor tért vissza George Washington a városba, és vonultak ki az utolsó brit csapatok az Államok területéről (Evacuation Day). Később a Wall Streeten található Federal Hallban zajlott Washington elnöki beiktatása. New York 1790-ig az USA fővárosa volt.
A 19. század folyamán egyre több bevándorló érkezett és a város lakosságának összetétele jelentősen átalakult. New York állam törvényhozása 1811-ben elfogadta a város bővítésének tervét, melynek alapján a 14. utcától a sziget északi részén lévő Washington Heightsig négyzetrácsos szerkezetű utcahálózatot alakítottak ki.
Az amerikai polgárháborút követően az európai bevándorlók száma jelentős növekedésnek indult, ekkor lett New York az Újvilágba érkezők első megállója, akiket 1886-tól már a Szabadság-szobor fogadott.
1874-ben illetve 1895-ben Westchester megye déli részét (azaz Bronxot) New York megyéhez csatolták (vagyis az addig csak Manhattanből álló New York városához). 1898-ban alakult meg a Greater New York (Nagy-New York) önkormányzata, miután Manhattanhez és Bronxhoz további három kerületet kapcsoltak. Az új területeken lévő önkormányzatok megszűntek; így például Brooklyn városa – melyet 1883-tól a Brooklyn híd kötött össze a szigettel.
A 20.század első felében a város világviszonylatban is fontos ipari, kereskedelmi és távközlési központtá fejlődött. Az első metrotársaság 1904-ben jött létre és az 1930-as években épült fel számos, a város képét napjainkban is meghatározó, és akkoriban a világ legmagasabb épületei közé tartozó felhőkarcoló.
A II. világháború után a rohamosan növekvő gazdaság és az általa, valamint a bevándorlók és a visszatérő katonák által okozott népességnövekedés új területek beépítését tette szükségessé, főleg Kelet-Queensben.
New York számos körzete, nevezetessége vált ismertté a külföldiek számára is az idők folyamán. A Szabadságszobor bevándorlók millióit köszöntötte, amikor hajójuk megérkezett az öbölbe a 19. század végén, és a 20. század elején. A Times Square-t gyakran emlegetik a Világ kereszteződéseként is, ami találó név, hiszen ez az egyik legforgalmasabb a világon. New York pénzügyi központja, a Wall Street Alsó Manhattanben versenyezve még Londonnal is, amit a világ pénzügyi központjaként tartanak számon. Végül, de nem utolsó sorban, a világ vezető tőzsdéje, a New York Stock Exchange is itt található. Számos főiskola és egyetem található New Yorkban: Columbia Egyetem, New York Egyetem és a Rockefeller Egyetem, amik a világ legnívósabb oktatási intézményei közé tartoznak.
Az európai telepesek érkezése előtt a mai New York körüli területeket a lenape indiánok lakták. 1524-ben Giovanni de Verrazzano volt az első európai, aki kikötött a mai város helyén. Őt Henry Hudson követte 1609-ben. Hudson expedíciója után egy holland szőrmekereskedési állomás jött létre Manhattan déli csücskén, Új-Amszterdam néven. Ugyanebben az évben történt, hogy Peter Minuit egész Manhattant és a mai Staten Islandet megvette az algonkinoktól néhány árucikkért.
1664-ben egy angol flotta harc nélkül elfogalata a várost, mely angol kézen is maradt. A várost ekkor nevezték át New Yorkra, az angliai York hercegének, Jakabnak (James) tiszteletére. Miután 1685-ben II. Jakab néven trónra került, New York királyi birtok lett.
Az amerikai függetlenségi háborúban a brooklyni csatában a város jó része leégett és brit megszállás alá került 1783-ig. Ekkor tért vissza George Washington a városba, és vonultak ki az utolsó brit csapatok az Államok területéről (Evacuation Day). Később a Wall Streeten található Federal Hallban zajlott Washington elnöki beiktatása. New York 1790-ig az USA fővárosa volt.
A 19. század folyamán egyre több bevándorló érkezett és a város lakosságának összetétele jelentősen átalakult. New York állam törvényhozása 1811-ben elfogadta a város bővítésének tervét, melynek alapján a 14. utcától a sziget északi részén lévő Washington Heightsig négyzetrácsos szerkezetű utcahálózatot alakítottak ki.
Az amerikai polgárháborút követően az európai bevándorlók száma jelentős növekedésnek indult, ekkor lett New York az Újvilágba érkezők első megállója, akiket 1886-tól már a Szabadság-szobor fogadott.
1874-ben illetve 1895-ben Westchester megye déli részét (azaz Bronxot) New York megyéhez csatolták (vagyis az addig csak Manhattanből álló New York városához). 1898-ban alakult meg a Greater New York (Nagy-New York) önkormányzata, miután Manhattanhez és Bronxhoz további három kerületet kapcsoltak. Az új területeken lévő önkormányzatok megszűntek; így például Brooklyn városa – melyet 1883-tól a Brooklyn híd kötött össze a szigettel.
A 20.század első felében a város világviszonylatban is fontos ipari, kereskedelmi és távközlési központtá fejlődött. Az első metrotársaság 1904-ben jött létre és az 1930-as években épült fel számos, a város képét napjainkban is meghatározó, és akkoriban a világ legmagasabb épületei közé tartozó felhőkarcoló.
A II. világháború után a rohamosan növekvő gazdaság és az általa, valamint a bevándorlók és a visszatérő katonák által okozott népességnövekedés új területek beépítését tette szükségessé, főleg Kelet-Queensben.
Sok más amerikai városhoz hasonlóan New York is szenvedett az 1960-as évek recessziójától, 1975-ben az önkormányzat a csőd szélére jutott. Az 1980-as években a Wall Street újjászületésével New York ismét a világ egyik pénzügyi központjává vált. A 90-es években a bűnözési statisztikák nagy mértékben javultak és nemcsak külföldről, de az országból is sok itt letelepedni szándékozó érkezett.
A 2001. szeptember 11. World Trade Center elleni terrortámadás közel 3000 áldozatot követelt. A területen idén tervezik felépíteni a világ 2. legmagasabb felhőkarcolóját, a Freedom Towert (Szabadság-torony). 2009-ben ünnepelte New York a 400. szülinapját egész éves történelmi, kulturális és szabadtéri programsorozattal!
A 2001. szeptember 11. World Trade Center elleni terrortámadás közel 3000 áldozatot követelt. A területen idén tervezik felépíteni a világ 2. legmagasabb felhőkarcolóját, a Freedom Towert (Szabadság-torony). 2009-ben ünnepelte New York a 400. szülinapját egész éves történelmi, kulturális és szabadtéri programsorozattal!
