Manhattan városképét általában számos felhőkarcolójával jellemezzük, mivel a város helyet ad a világ néhány legmagasabb épületének.
A legismertebbek az Empire State Building,
a Chrysler Building,
a New York Life Insurance Building,
a Cityspire,
a Metropolitan Life Building (korábban PanAm Building)
és persze a lerombolt World Trade Center.
Nem kimondottan felhőkarcoló, de ismert magas épület még a Flatiron Building
és az ENSZ-székház, a Secretariat Building is.
New York-ban 2008. augusztusa óta 5538 felhőkarcolót tartanak számon, melyek közül 50 magasabb 200 méternél. Ezzel a teljesítménnyel minden amerikai nagyvárost maga mögé utasított, és világviszonylatban is csak Hong Kong előzi meg. A város számos építészeti csodának ad helyet, melyek a legkülönfélébb stílusban épültek az idők folyamán. A Woolworth Building 1913-ból, a korai neogótika jegyeit magán hordozva.
A Chrysler Building Art déco stílusával, annak kúpos, acél csúcsával, hűen tükrözi a város egyre szűkülő képét. Az épület 61. emeletén található sas a másolata, az 1928-as Chrysler motorháztetején megtalálható díszsasnak.
A Nemzetközi építészeti stílusra a legjobb példa az Egyesült Államokban az 1957-es Seagram Building.
A Condé Nast Building 2000-ből ragyogó példája az amerikai felhőkarcolók környezeti konstrukciójára.
New York nagy lakónegyedeit gyakran jellemezik a klasszikus barnakő lépcső és bérházak által, melyek többsége az 1870 és 1930-as éve között, a hirtelen népességnövekedés hatására épültek. A kő és a tégla a város fő építőelemeivé váltak, miután korlátozták a fa házak építését az 1835-ös nagy tűzvészt követően.
A város számos épületének megkülönböztető jegye a tetőre szerelt víztornyok. Az 1800-as években, a város életében szükségessé vált a telepítésük, ugyanis a New York-i alapkőzetnek köszönhetően nem alakul ki a vízvezetékekben nyomás a 6. emelet felett. Ráadásul a víztornyok az alsó szinteket megóvják a túl nagy nyomás kialakulásától, ami a vízvezetékek töréséhez vezetne.
s
